Felhasználó név Jelszó

Elfelejtettem a jelszót

REGISZTRÁCIÓ

 Emlékezz rám

Gyógyulás életmódváltással?

Interjú dr. Kuklis Eszterrel, a Quintess progrmigazgatójával


Életmódváltással megállíthatók vagy akár vissza is fordíthatók a rosszirányú egészségügyi folyamatok? Lehet-e csupán lélektani módszerekkel és helyes életmóddal megelőzni vagy gyógyítani a betegségeket? Mindezek tények vagy csupán illúziók?


dr. Kuklis EszterA civilizációs betegségek nagy valószínűséggel mind kezelhetőek vagy legalábbis pozitívan befolyásolhatóak életmód terápiával – mondja dr. Kuklis Eszter orvos, természetgyógyász. – Közismert, hogy a túlzott kalória-bevitel elhízáshoz vezet, és hogy az elhízás is betegségnek számít. A köztudatban tehát meghonosodott már, hogy bizonyos életviteli sajátosságok konkrét kórképekhez vezetnek és értelemszerű, hogy ezen betegségek gyógyítása is életmódváltással lehet a leghatásosabb.
A különböző genetikai adottságok természetesen nagy szerepet játszanak abban, hogy a hasonlóan egészségtelen életmódot folytató emberek közül nem mindenkinek lesz mondjuk infarktusa. A genetikának azonban bizonyítottan kisebb szerepe van a civilizációs betegségek kialakulásában, mint a helytelen táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak és a rossz stressz-kezelésnek. Az öröklött genetikai háttér  leginkább úgy játszik szerepet, hogy az egyik embernél a helytelen életmód magas vérnyomáshoz, a másiknál pedig mondjuk cukorbetegséghez vezet, mert másutt van a gyenge láncszem a genetikai felépítésében. A genetikai vizsgálat meg tudja állapítani, milyen betegségekre van nagyobb hajlamunk, de ezek kifejlődésének esélyét nagyban csökkenteni lehet a megfelelő életmóddal. 

A genetika csak hajlamosít

Az elhízás és a szív-érrendszeri betegségek összefüggése a helytelen életmóddal senki számára nem újdonság, és bizonyos mértékben a daganatos megbetegedések is ide sorolhatók. Léteznek természetesen olyan genetikai állások, amikor szinte biztosra vehető, hogy egész fiatal korban ki fog alakulni a daganatos betegség, és semmit nem lehet tenni ellene. A mellrákok között van például ilyen, de ezek ritka és speciális genetikai együttállások, a többi esetben viszont az életmód is nagyban beleszól a betegség kialakulásába.
Az életmód ilyenkor olyan módon avatkozik közbe, hogy a gének ki- és bekapcsolhatók, azaz nem biztos, hogy egy bennünk lévő gén működésbe fog lépni az életünk folyamán. Tőlünk, az életmódunktól függ, hogy bekapcsolunk-e egy ártó hatású gént vagy sem. A daganatos megbetegedéseknek a legtöbb esetben van pszichés aspektusa, nagyban függnek a táplálkozástól és ma már az is bizonyított, hogy a mozgás is komolyan befolyásolni tudja kialakulásukat: a mellrák kockázatát akár negyven százalékkal lehet csökkenteni heti háromszor egy óra testmozgással.
- Ha pontosan ismerjük a genetikai betegséghajlamainkat, és mondjuk tudjuk, hogy szív-érrendszeri betegségre van rizikónk, akkor a zsiradékbevitelt még drasztikusabban kell csökkenteni, beleértve a jó zsírokat is – teszi hozzá dr. Kuklis Eszter. - Magas vérnyomásnál a só-bevitelre kell odafigyelni, ha pedig valaki májbetegségre hajlamos, annak az alkoholból kell visszavenni.  Másként kell odafigyelni egy bélrendszeri daganatra való hajlamra, mint egy szívinfarktus rizikóra.

A koszorúér elmeszesedése is visszafordítható

Ami a testmozgást illeti, az aerob mozgások (futás, biciklizés, úszás) és a nyújtó-lazító mozdulatok (jóga, tai-chi) a leghatékonyabbak a stresszre és a test és lélek összehangolására. Egy Dean Ornish nevű amerikai orvos harminc éve vizsgálja a jóga hatását ugyanolyan részletes és szigorúan kidolgozott módszertannal, mint a gyógyszerkísérletek esetében, és bebizonyította: mindenféle gyógyszeres terápia nélkül, csupán az életmód speciális megváltoztatásával infarktuson átesett  szívkoszorúér betegeknek nemhogy nem romlik tovább az állapota, de a koszorúér meszesedés orvosilag bizonyítottan akár vissza is fordul, azaz lejön a mészlerakódás a koszorúerekről. Az Ornish-programot az Egyesült Államokban a biztosító által finanszírozott programként vezetik be, Dr. Ornish pedig a Fehér Ház egészségügyi tanácsadója. A program majdnem vegetáriánus, zsír- és cukorszegény diétából, jógából és relaxációból áll.
Az egészséges táplálkozásban a szénhidrát bevitelnek kell a legmagasabb arányban lenni, de nagyon nem mindegy, hogy az milyen. A szénhidrát szót hallva ugyanis a többség a fehér cukorra és a fehér kenyérre gondol, de ezek nem minőségi szénhidrátok, mert az csak a teljes kiőrlésű lisztben és a rostban gazdag zöldségekben és gyümölcsökben van.
A lelki életmódváltásban megint csak nem mindegy, konkrétan milyen betegségről beszélünk. Tudni lehet például, hogy a szív-érrendszeri megbetegedések, az infarktus és magas vérnyomás az úgynevezett A típusú személyiségekben alakul ki könnyebben. A folyton rohanó, vezető-menedzser típusú ember, aki könnyen dühbe gurul és a negatív érzelmeit gond nélkül ki tudja fejezni, de a pozitív érzések átélése, megfogalmazása és kimondása problémát jelent. A daganatos betegségekre viszont a C típusú személyiségek hajlamosak: ők az önfeláldozó mártírok, akiknek a negatív érzelmek szavakba öntése, illetve az önérvényesítés az, amely megoldást jelenthet egy eredményes stressz-kezelésben. Mindkét típus elfojtja az érzelmeit, de másokat és máshogyan.
- Az Ornish-programot szeretnénk Magyarországon is meghonosítani, októberben indítjuk az első csoportot – mondja dr. Kuklis Eszter. – Orvosilag részletesen eddig csak a koszorúér megbetegedéseket vizsgálták, de a vizsgálatok közben az is kiderült, hogy például a prosztatarákot is vissza lehet vele fordítani, és nagyon valószínű, hogy a mellrák is pozitív irányban befolyásolható vele.

Legyen örömforrás az életmódváltás!


Ha betegek leszünk, még mindig hajlamosak vagyunk inkább külső okot gyanítani, semmint megkeressük, mi mit tettünk azért, hogy a kórkép kialakuljon. Most például mindenki haragszik a parlagfűre, pedig a hiba valójában bennünk van, nem egy ártatlan növényben. Olyan mennyiségű vegyi anyagot tömünk magunkba és szedünk fel a környezetünkből, ezért nem véletlen: miközben húsz évvel ezelőtt még a parlagfű-allergia kifejezést sem ismertük, mára annyira megbolondítottuk az immunrendszerünket, hogy az allergia népbetegség lett. S még mielőtt bárki rajta kívülálló oknak gondolná a környezeti ártalmakat, érdemes inkább úgy gondolni rá: ez is az életmódunkhoz tartozik és rajtunk múlik, milyen környezetet alakítunk ki magunk körül.
Persze, látszólag sokkal könnyebb bevenni egy tablettát, mint elkezdeni mozogni,  lemondani bizonyos ételekről és rendszeresen relaxálni ahelyett, hogy a tévét bámuljuk. Sokan azt hiszik, az egészséges élet a lemondással és az aszketizmussal egyenlő, pedig az életmódváltás is lehet örömforrás. Amikor testmozgást választunk, nem csak azt kell nézni, melyik tesz a legjobbat. Olyat kell választani, amit a legnagyobb örömmel tudunk végezni. Sajnos, a mai testnevelés órákon még mindig Cooper-tesztet futtatnak a diákokkal: időt mérnek, teljesíteniük kell, erre kapnak osztályzatot. Pedig a mozgás valódi élvezetet tud adni, ha megtanuljuk, hogyan kell csinálni, és melyik az a formája, ami számunkra örömet okoz. Az ételnek is szépnek, gusztusosnak és ízletesnek kell lennie, de a valódi ízt nem az ízfokozók, mesterséges színezékek és állagjavítók adják.

 

Oravecz Éva Csilla

Nők Lapja Café,
2009. szept. 24.