A Quintess Club tudományos igazgatója barátaival arra vállalkozott, hogy vitorláson átszelje az óceánt a minden évben megrendezendő Atlantic Rally for Cruisers versenyen. Marton István - aki Doky néven jegyzi a blogot - rendszeresen tudósít a vitorlás kalandtúra eseményeiről, a legénység hangulatáról.
TÁRSBLOG: baghira.freeblog.hu
|
FOTÓGALÉRIA
ROGOZNICÁTÓL IBIZÁIG -- 2009. OKTÓBER >>
Az együtt megélt élmények közösséget alakítanak. Egy futballcsapat a meccs után, egy társaság a kirándulás, vagy nyaralás végén, merít a közösen átélt eseményekből, csapattá válik, mint ahogy összeköt az együtt megúszott kaland, baleset vagy sikeres üzlet, jól sikerült buli is.
Kattintson ide a folytatáshoz...
Kattintson ide a folytatáshoz...
Utolsó szolgálatunk. Az égiek felvonultatják a teljes repertoárt. Előbb a koromfekete égen fénylő csillagok, majd feljön és szinte nappali fényben ragyog a Hold. Később felhők jönnek, egyenlítői, trópusi eső, szélerősödés nélkül.
Kattintson ide a folytatáshoz...
Kattintson ide a folytatáshoz...
Megtanuljuk a szextáns használatát, érdekes szellemes eszköz – jelentőségét a GPS korában veszíteni látszik, de rendkívüli áramhiány esetén, amitől azért mi is tartottunk, alkalmas a helymeghatározásra.
Kattintson ide a folytatáshoz...
Kattintson ide a folytatáshoz...
Csendes, unalmas, gyenge szeles nap. Csak 162 nm–t mentünk – rettenetes! Szinte mindenki olvas, manikűrözik, vagy egyéb pótcselevést folytat. A leszerelt sprayhood miatt – (zavarta a navigációt) – délidőben pokoli a hőség a kormánynál. Guszti és János ernyőt épít a biminiből, így valamivel kellemesebb. Tagadhatatlan tény, hogy a Beneteau-57 cabrio változat – főleg napnyugta után – igen látványos jelenség.
Kattintson ide a folytatáshoz...
Kattintson ide a folytatáshoz...
Éjjel a szél nemcsak gyengül, de iránya is változik, 100°fok, kelet, észak-kelet irányból, pont tengelyben célunk felé. Vitorlás hajó szinte képtelen tengelyben vitorlázni, így észak felé raumolunk, lötyögő, csattogó vitorlákkal.
Kattintson ide a folytatáshoz...
Kattintson ide a folytatáshoz...
Lötykölődünk az Atlanti-óceán kellős közepén. Reggeli kakaó – vasárnap van – friss most sütött zsemléből szendvics, kívánság szerint ízesítve.
Kattintson ide a folytatáshoz...
Kattintson ide a folytatáshoz...
Most veszem észre, hogy fogalmam sincs az idő, a napok múlásáról, elszámoltam a napokat, már 28. van.
Kattintson ide a folytatáshoz...
Kattintson ide a folytatáshoz...
Katalin napja, Isten étessen kishúgom! Nem nagyon aludtam, feszít a vitorlaszakadás miatti felelősségérzet, korábban felmegyek, még Béla és Eszter van szolgálatban. Bélát is nyomja az elmúlt este, jót beszélgetünk, én megnyugszom – remélem ő is.
Kattintson ide a folytatáshoz...
Kattintson ide a folytatáshoz...
Suhanunk a feszülő genakkerrel, és végre HAJÓ A LÁTHATÁRON! Észak felől tűnik fel, reggel mögöttünk átmegy dél felé, majd alattunk, velünk párhuzamosan halad. Többször hívjuk a 16 csatornán – nincs válasz, pedig látjuk egymást kb. 3 mérföld (5 km) a távolság. Kissé zavar, hogy nemes ellenfelünk gyorsabb nálunk, számos ötlet születik, hogy lehetnénk mi is még gyorsabbak.
Kattintson ide a folytatáshoz...
Kattintson ide a folytatáshoz...
Béláékat váltva hajnalban – mesélik, hogy egy repülőhal beszállt a hajóba, Béla alaposan megvizsgálta – denevérszerű, kb. 20 cm szárnyai vannak – majd visszadobta. Nekünk újabb csendes eseménytelen szolgálat jutott.
Kattintson ide a folytatáshoz...
Kattintson ide a folytatáshoz...
Hatvanéves nagymama vagyok, aki szaporodó kisebb-nagyobb testi nyavalyáit megtapasztalva néhány éve úgy döntött, hogy a panaszkodáson túl, tesz is valamit az egészségéért.
...