A szívizomsejt megújulása |
Nem is olyan régi az a biztató felismerés, hogy idegsejtjeink – a korábbi hiedelemmel ellentétben - alkalmasak a szaporodásra. Most a kutatóknak azt sikerült bebizonyítani, hogy szívizom sejtjeink sem vesztik el osztódási képességüket, új távlatokat nyitva ezzel a szívbetegségek gyógyításában.
Ki hitte volna, hogy a szerencsétlen hidegháborús korszakból némi előny is származott. A földalatti nukleáris kísérletek során a légkörbe jutó szénizotópok nemcsak a növények és állatok DNS-ébe épültek be, hanem az emberi szervezetébe is. A sejtjeinkbe beépült szénizotópok detektálása egyedülálló lehetőséget biztosít a humán sejtek osztódásának és életkorának vizsgálatához.
Londonból érkezett a hír, miszerint önkénteseken végzett vizsgálatokkal igazolták a tudósok: az emberi szervezet szívizom sejtjei megőrzik regenerációs képességüket életünk végéig. Megállapították, hogy a szívsejtek képesek megújulni átlagosan kb. 1%-kal évente, bár ez az arány az életkorral csökken.
Eddig úgy hitték, hogy a szív csak hegszövetet tud „előállítani”, teljes értékű szívizomsejtet nem. A négy évig tartó vizsgálat után meglepődve tapasztalták, hogy az önkéntesek szívének életkora fiatalabb volt, mint a maguké a pacienseké. Ezek szerint a szívünk olyan mozaik sejtekből áll, amelyeknek egy részét születésünk óta használjuk, míg másrészüket „menet közben” a károsodott sejtek pótlására hoztunk létre.
Ez a felismerés arra sarkallja a tudósokat, hogy a szívizom-átültetés helyett a szervezet saját erőinek mozgósítását segítsék elő, akár gyógyszerekkel, akár mozgással vagy más életmódbeli változtatással.
A szívizomsejtek pótlásának képességét megbecsülve remény van arra is, hogy az orvosok meghatározzák, kinek van nagyobb esélye szívbetegségre.
A szomorú szíveredetű megbetegedési és halálozási adatok ismeretében nagy előrelépést jelentene a szív saját túlélő képességének serkentése, és a gyógyításban való alkalmazása!
Forrás: Reuters / Science, 2009. 04. 02.
dr. Ádám Éva