Öregedés és öregedési elméletek |
Miért öregszünk, és miért halunk meg? Erre a kérdésre még nem sikerült egységes, minden szempontból kielégítő választ találni, csak részleges érvényű feltételezéseink vannak. A legtöbb elméletalkotó úgy gondolja, hogy a fejlődés jól szervezett menetével szemben az öregedés folyamata véletlenszerű események sorozata…
Lehetséges-e egységes öregedési elmélet?
Tekintve a jelenség szociális és gazdasági következményeit meglepő, hogy milyen kevés történt az egészséges öregkor érdekében. Ezért azután életkorunk utolsó 10−20 százalékát ízületi, keringési, daganatos betegségekben, és balszerencsés esetben, szellemi leépülésben éljük meg.
Miért öregszünk, és voltaképpen miért is halunk meg?
Ezekre a kérdésekre a gerontológia, az öregedés tudománya lenne hivatott válaszolni, de egységesen elfogadott elmélettel eddig még senki sem tudott előállni. A kérdésre adott válaszok és teóriák annyira sokfélék, és többnyire annyira egyoldalúak, hogy az embernek a híres indiai hasonlatot juttatja eszébe: vak emberek tapintás útján próbálják leírni, milyen is egy elefánt. Annak, akinek a lába jutott olyan, mint egy fa, annak, akinek az oldala, olyan, mint egy fal, a farka után tájékozódó szerint pedig az elefánt éppen olyan, mint egy kötél. Mindegyik elképzelésnek van valamilyen korlátozott érvénye, de egyik sem mond semmit az egészről.
Gavrilov és Gavrilova, az öregedéskutatás egyik valóban tudományos igényű szerzőpárosa szerint egy minden tekintetben kielégítő öregedési teóriának a következő kérdésekre kell válaszolnia (1)
- Mi az oka annak, hogy a halálozási arányszám korral való exponenciális növekedése a legtöbb élőlényre igaz? És miért nem igaz ez a primitív élő szervezetek egy részére?
- Mi az oka a halálozási arányszám exponenciális növekedésének?
- Mi az oka a növekedés késő öregkori lelassulásának? (Plató jelenség, vagy akár paradox csökkenés)
- Hogyan magyarázzuk azt a jelenséget, hogy a hátrányos helyzetű, magas halálozású populációk halálozás kettőző időszaka megnyúlik?
Mind a négy jelenséget megválaszoló populációbiológiai elmélet még nincs. Hallatlanul felgyorsult viszont az öregedés élettani és kórélettani jelenségeinek vizsgálata, sőt, az öregedést lassító, bizonyos értelemben visszafordító terápiás lehetőségek is megjelentek, és kialakulóban van egy új orvosi szakterület, az anti-aging más nevén longevity vagy age management medicina, amely a laboratóriumi, állatkísérleti eredmények haladéktalan gyakorlati alkalmazását tekinti egyik céljának.
Az epidemiológiai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei egyre inkább összeérnek, egymásra mutatnak az öregedés meghatározó folyamatai
(1) a sejtek örökléstani anyagában,
(2) a mitchondriális redox rendszerekben,
(3) az immunrendszer területén,
(4) az endokrin mirigyekben egymással sokszoros összefüggésben és átfedésben zajlanak.