Öregedő emberiség |
Az egész emberiség öregszik, a születéskor várható élettartam négyévente egy évvel lesz hosszabb. A század közepére a fejlett országokban a születéskor várható élettartam eléri a 100 évet. Ez egyfelől „az emberi civilizáció diadala”, másfelől beláthatatlan nehézségek forrása.
Hazai statisztikák
Magyarországon a 60 éven felüliek aránya 2002-ben 20,6%, ezen belül a 60-69 évesek részaránya 50%, a 70-79 éveseké 38%, a 80 évesnél idősebbeké 12%. Nyugdíjasok teszik ki a népesség egyharmadát, míg a gyermekkorúak mindössze 17%-át – és ez az arány még sokáig romlani fog.
Mi nemcsak öregszünk, fogyunk is, méghozzá megállíthatatlanul és rohamosan, évente mintegy 40 000 fővel, mivel 1000 lakosra évente 9,5 élve születés és 13 halálozás esik. A férfiak halálozása a negyvenes éveiktől növekedni kezd, és minden korcsoportban kifejezettebb a nőkénél, ezért a teljes népességet számítva 100 férfira 110 nő jut, míg a 60 éven felüli népességben 100 férfira 159 nő. A születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 66 év, nőknél 75 év. (Összehasonlításképpen: a skandináv országokban a férfiak élettartama 78-79 év, a nőké 79-81 év, Japánban mindkét nemnél 82-82,5 év.)
Íme a jövő irányzatai a populáció biológusok szerint:
Folytatódik a népességszám csökkenése, Magyarország lélekszámát 2010-re 9,67 millióra, 2050-re 7,4 - 8,8 millióra becsülik. A munkaképes korúak (20–64 évesek) száma 2010 után jelentősen csökken, mert kilépnek közülük az 1950-es években született nagy létszámú korosztályok. (Újabb csökkenés akkor várható, amikor az 1970-es években született korosztályok is elhagyják a munkaképesség korát.) Az idősek létszáma a csökkenő népességen belül növekedni fog, a 65 évesek és idősebbek száma csaknem megkétszereződik 2050-ig. A 2015-től kibontakozó elöregedési korszak alapjaiban veszélyezteti az időskori ellátó rendszereket, és azok finanszírozását. (4)
Az időskori ellátás nálunk azonban már most bajban van.
Az idén, év elején a nyugdíjasok mindössze 0, 3 százaléka kapott százezer forintnál magasabb ellátást, s kevesebb, mint két százalék volt, akinek nyugdíja saját jogon meghaladta a nyolcvanezer forintot. A 2, 5 millió nyugdíjasból csaknem egymillió tartozik a 30-40 ezer forintos osztályba, s még mindig nagyon sok, negyedmilliónyi nyugdíjas kényszerül havi 25-30 ezer forintból megélni. Az átlagos öregségi nyugdíj januárban 47 500 forint volt.
dr. Eisler Olga
(1) Iván László: Az öregedés aktuális kérdései Magyar Tudomány, 2002/4
(2) Aarssen K, De Haan L. On the maximal life span of humans.Math Popul Stud 1994;4(4):259-81
(3) Tuljapurkar S, Li N, Boe C. A universal pattern of mortality decline in the G7 countries.
(4) Hablicsek László: Népesedési tendenciák a világban és Magyarországon