Népbetegség az alvászavar |
Egyre többen vannak, akiknek nem adatik meg a regeneráló alvás. A lakosság mintegy egyharmada küszködik vagy időszakosan, vagy állandóan az álmatlansággal vagy a kórossá váló álmossággal. A legtöbb esetben pszichés problémák állnak a háttérben, a stressz első tünete is lehet. Cikkünkben az alvással kapcsolatos leggyakoribb problémákat vesszük sorra.
Az álmatlanság (insomnia)
A leggyakoribb alvászavar a nem kielégítő mennyiségű vagy minőségű alvás. Három alaptípusa az elalvási zavar, az átalvási zavar, valamint a korai felébredés, de ezek természetesen keveredhetnek is egymással. Jellemző az alvással kapcsolatos feszültség, szorongás, éjszakai nyugtalanság következményes nappali fáradékonysággal. Álmatlanság bármilyen életkorban előfordulhat. Lehet egyébként egészséges ember átmeneti problémája, de fontos tudni, hogy egyes belgyógyászati, pszichiátriai betegségek tünete is lehet az alvászavar. Amennyiben nem találunk különösebb kiváltó okot, az alvászavart elsődlegesnek tekintjük.
A közgondolkodás szerint álmatlanság esetén altatót kell szedni. Sajnos az altatók nem oldják meg a problémát kiváltó okot, viszont hosszú távon kellemetlen mellékhatásaik lehetnek, ezért az álmatlanságot hiba egyből gyógyszerrel kezelni.
Elsődleges feladat alvásnapló vezetése, ebben rögzíteni kell az elalvás körülményeit, az esetleges zavaró tényezőket, az alvás mennyiségét és hasonlókat. Az alvásnapló tükröt tart az álmatlansággal küszködő elé: egy-két hét után kirajzolódik, hogy mik azok a tényezők, amik a leginkább befolyásolják a nyugodt alvást. Mivel az insomnia nem szokott egyik napról a másikra, látványosan megoldódni, a javulásra is a napló derít először fényt.
Kiemelten fontos az alváshigiéné: ágyunkat) ne használjuk másra (a nemi élet kivételével), mint alvásra, és főleg ne töltsünk benne ébren naponta több mint egy órát. Ha nem vagyunk álmosak, ne feküdjünk le, a délutáni-esti órákban ne fogyasszunk kávét, teát, alkoholt, kólát, zsíros ételeket, és ami a legfontosabb: szánjunk megfelelő időt az alvásra. Teljesítmény-orientált világban érünk, az eredményesség fokozására kézenfekvő módszernek tűnik a munkaidő megnyújtása az alvás (evés, sport, szabadidő) rovására, ám ennek hosszú távon káros következményei vannak.
Az álmatlanság kezelésére ma már korszerű, függőséget csak mérsékelten okozó, viszonylag kevés mellékhatással bíró gyógyszerek vannak, ezeket minden esetben orvos rendeli, lehetőleg csak átmeneti időre. Az altató-függőség sajnos ma Magyarországon népbetegség.
Insomniák kezelésében a legjobb eredmények egyes relaxációs technikákkal érhetőek el. Az autogén tréning egy-két hónap alatt elsajátítható, belső energiákat megmozgató, számos pszichés eredetű testi zavarban hasznos relaxációs technika. Szintén jól alkalmazható módszer a rádiófrekvenciás stimulusok, tehát külső forrás segítségével történő relaxáció is.