Népbetegség az alvászavar |
Egyre többen vannak, akiknek nem adatik meg a regeneráló alvás. A lakosság mintegy egyharmada küszködik vagy időszakosan, vagy állandóan az álmatlansággal vagy a kórossá váló álmossággal. A legtöbb esetben pszichés problémák állnak a háttérben, a stressz első tünete is lehet. Cikkünkben az alvással kapcsolatos leggyakoribb problémákat vesszük sorra.
Alvási apnoe
Egyre gyakoribbnak tűnő betegség, melyet az alvás közbeni légzészavar miatt fellépő viszonylagos oxigénhiány, horkolás, meg-megszakadó légzés jellemez. Oka lehet kövérség, vagy valamilyen torok-gégészeti betegség (akár megnagyobbodott orrmandula is). Súlyos esetben a kialvatlanság nappali elalvásokhoz fog vezetni (közlekedési balesetek!), de az enyhébb esetek is orvosi kezelésre szorulnak. Az alvási apnoéban szenvedő személy ugyanis nem tudja rendesen kialudni magát, számára az oxigénhiány miatt stresszhelyzet az alvás. Emiatt éjszaka nő az adrenalin és más stresszhormonok vérszintje, következményes vérnyomás- és vércukor-emelkedéssel. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a magas vérnyomás és az anyagcsere betegségek részben alvási apnoéra vezethetőek vissza
Egyéb alvászavarok
Számos betegség sorolható még ide, ezek közül csak néhányat említünk. Az alvajárás az alvás és az ébrenlét összemosódásának izgalmas, de korántsem veszélytelen következménye, mely idővel magától meg szokott szűnni. Hasonló eredetű az éjszakai felrettenés (lidérc), a hirtelen mozdulatokkal, sikoltással járó epizód, mely alvással folytatódik, és az illető nem emlékszik rá. Gyerekeknél gyakori, idővel kinövik. Az alkohol, a cigaretta, valamint a nyugtató, antidepresszáns és allergia-ellenes gyógyszerek is okozhatnak alvászavart.
Alvászavar depresszióban
A depresszió a hangulati élet zavara, kedélytelenség, motiváció hiánya, negatív jövőkép és önértékelési zavar jellemzi. Nagyon gyakran alvászavarral jár együtt, sokszor ez lehet az első kézzelfogható tünet. Elsősorban a korai felébredés, felszínes alvás jellemzi, de ritkábban nagy mennyiségű, akár napi 10-12 órai alvás is lehet a tünete. A depresszió kezelhető betegség, a legnagyobb gond, hogy éppen az alulmotiváltság miatt a páciens nem kér segítséget.
Időskori alvászavarok
Időskorban az alvás mennyisége csökken, ezen belül is csökken a REM fázis aránya. Az alvás az éjszakán belül előre tolódik (kora estétől hajnalig), egyre gyakoribb napközbeni alvásszakaszok jelennek meg. Idős korban gyakoribbak az alvászavarra hajlamosító betegségek (szív-, és veseelégtelenség, anyagcsere-betegségek, depresszió), rendszertelenebbé válik a napirend, és a táplálkozás, a mozgáskorlátozottság és a magány miatt az idős személy egyre több időt tölt az ágyban az alváshigiéné következményes romlásával. Ráadásul az egyedüllét okozta unalom miatt az idős személy érzékenysége is fokozódik, gyakran megfelelő mennyiségű alvást is kevésnek él meg. Mindezt súlyosbítja a szenilis demencia megjelenése, ilyenkor az alvásmintázat teljesen átrendeződik ráadásul delírium jelenhet meg (zavartság, tájékozatlanság, hallucinációk). Mindezen problémák kezelése igen nehéz feladat, de néhány alapszabály betartása sokat segíthet. Az idős személy betegségeit is éppúgy karban kell tartani, mint a fiatalokét. Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása kötelező. Idős személy környezetét ne rendezzük át, napi ritmusát, rigolyáit tartsuk tiszteletben. Lehetőség szerint napközben ne a hálószobában tartózkodjon. Friss levegőről gondoskodjunk, az ajzószereket kerüljük. A legnagyobb veszély a magány; egyedül maradt hozzátartozó idősek otthonába való elhelyezése mindig mérlegelendő.