Felhasználó név Jelszó

Elfelejtettem a jelszót

REGISZTRÁCIÓ

 Emlékezz rám

 


Elizabeth Blackburn

MTI, 2011. 10. 24.

Elizabeth Blackburn Nobel-díjas:
nem a halhatatlanság receptjét keressük


- Nem a halhatatlanság receptjét keressük, hanem azt kutatjuk, hogy hogyan lassítható a biológiai öregedés folyamata, miként tolható ki az egészség életszakasza - hangsúlyozta a Nobel-díjas Elizabeth Blackburn molekuláris biológus hétfőn, a Magyar Tudományos Akadémián, a Quintess Tudásközpont megnyitóján.

Az egészségünk jövőjéért és jövőnk egészségéért mottóval működő nonprofit Quintess Tudásközpont missziója a legkorszerűbb, tudományosan igazolt egészség-megőrzési és egészségfejlesztési módszerek meghonosítása Magyarországon. Eddig Magyarországon nem létezett, de a világban is csak elvétve akad olyan egészségügyi intézmény, amely teljes egészében a preventív medicinára és az emberi élet teljes idejére kiterjedő egészség-megőrzési és egészségfejlesztési programokra fókuszálna.

Az intézmény megalapítását az inspirálta, hogy még mindig nem tudatosodott megfelelően a szakmai körökben, a közvéleményben és a politikai közgondolkodásban, hogy a környezet és az életmód meghatározó szerepet játszik számos súlyos betegség kialakulásában. Életmódváltással nem csak a betegségek jelentős része előzhető meg, de akár génjeink működése is módosítható, ami által maga az öregedés is bizonyítottan lelassítható. A Quintess Tudásközpont ismeretterjesztő programokkal, akkreditált és pontszerző egyetemi képzésekkel, tudományos konferenciák szervezésével, valamint úgynevezett rendszerszemléletű megelőző és gyógyító tevékenység meghonosításával támogatja a modern, megelőzésre fókuszált életmód népszerűsítését.

Mint Elizabeth Blackburn rövid előadásában kifejtette, kutatásai fő területe a sejtbiológia, annak vizsgálata, hogy génjeink hogyan  befolyásolják a biológiai  öregedés folyamatait. Ez a folyamat már a kora gyermekkorban elkezdődik, a szervezetre számos olyan tényező hat, olyan fertőzések érik, olyan gyulladások zajlanak benne, amelyek hatásukat csak évtizedekkel később, a középkorba lépett egyénnél éreztetik.
"Minél korábban, akár a sejtek szintjén lépünk fel e folyamatok ellen, annál hatékonyabb a beavatkozás. Ez meghosszabbíthatja az ember életét, megnövelheti az egészségben töltött évek számát" - fogalmazott Elizabeth Blackburn, akinek sikerült kimutatnia, hogyan másolódnak a kromoszómák, és milyen mechanizmus védi őket a töredezéstől
"Hosszú évek kutatásaival sikerült kimutatni az összefüggést a kromoszóma végét védő telomérek rövidülése és a betegségek kialakulása között. Amennyiben megértjük az összefüggéseket, a kiváltó okokat, könnyebb beavatkozni a betegség korai szakaszában és hatékonyabb a kezelés" - hangsúlyozta Elizabeth Blackburn.

A Quintess Tudásközpont megnyitóján felolvasták Szócska Mikós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára üzenetét, aki köszöntőjében kiemelte az egészségnevelés szerepét a betegségek megelőzésében.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke
azt hangsúlyozta, hogy az emberek nem ismerik azokat az egyszerű módszereket, amelyekkel sok esetben megelőzhetők a betegségek. Így célszerű lenne bevezetni a közoktatásban a népegészségtant. "Elemi érdekünk, hogy megvalósuljanak a Quintess Tudásközpont céljai" - hangsúlyozta Éger István.

Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kifejezte reményét, hogy a Quintess Tudásközpont munkájában hasznosítja a genomika, sejtbiológia területén folyó hazai alapkutatások eredményeit.


Falus András akadémikus, a szervezet elnöke bejelentette a Francis Crick-díj megalapítását.
Az évi 5000 eurós elismerést egy független testület döntése alapján adományozzák minden év októberében olyan hazai vagy külföldi személynek, aki különösen sokat tett az egészségkultúra, egészségmegőrzés, a rendszerszemléletű orvoslás és az ismeretterjesztés területén. A zsűri három terület jeles képviselői közül választhat: orvos, pedagógus vagy tudományos újságíró lehet a díjazott.

 


MEGJELENT: